Full

Megtelt az agyam. Lehet, hogy azt modjátok az nem lehet, de megtelt. Több minden már nem fér bele. Holnap Zh. Az eddigiek egész jól sikerültek, de a holnapi nagy kudarc lesz. Minden máson jár az agyam csak az algebrán nem. Ha legalább érteném. Miért kellett ezeknek a szerencsétleneknek pont a legnehezebb tárgyat pont a végére, du. 4 órára tenni. Kifolynak a szemeim. Na Dodi csak még ezt bírd ki. Lesz ami lesz, én megtettem mindent. Már nem bírok ránézni a kockás, bocsánat négyzetrácsos papírra. Nem azért mondom, szép a matek, de most már kezdek benyomorékosodni. Olvasni szeretnék, vagy mozogni, vagy veletek hülyülni. Miért nem lehet? Ma már MKK-ban sem voltam. Lassan elfelejtem, hogy néznek ki az emberek. Itt a kóterban borzalmasan unalmas. De muszáj! Elvégre tanulni jöttem, vagy mi a csudáért. És miért is nem megyek haza?!!! Na de majd jövő héten, hajjaj ne féljetek. Dodi kitombolja magát.