Régen írtam

Sajnos, kedves barátaim, nem tudok nektek semmi újat mondani. Nem mintha nem történnének velem a dolgok, sőt mindig csinálok valamit, csak egyszerűen mindent haszontallanak érzek. Pusztán két dolog jár a fejemben, mindkettő M betűvel kezdődik, és az egyik a matek. A másik egy név és hasonlít a matek szóra, szerintem ki lehet találni. Egyszerűen képtelen vagyok másra gondolni. Mintha a világ ebből a két dologból állna, és ráadásul az egyik kudarcos, a másik pedig messze van. Nem érzek semmit a hiányérzeten kívül. És nincs kedvem semmihez. A Szeretlek című számot és a Lusta dalt hallgatom már ezredszerre, és könnyek ülnek a szememben. Buta vagyok, tudom, és reaktív, vagy nem tudom milyen. Mindegy is. Én ezt tovább nem bírom.

No azért nem leszek öngyilkos. És hogy lássátok Dodi mindig vidám:

MINDJÁRT PÉNTEK! Azaz mindjárt megyünk a Tátrába Mr. Gandhival. :)