It's been a hard day's fight

Ma nyolc órát húztam le, egyhuzamban. Ennyi matek azért már nekem is sok volt. Tegnap négy óra után még azt mondtam, a matek lenyűgöz. Persze, tegnap még csak a permutációkat ismételgettük, n! amit mindenki tud. Aztán ma reggel beültem algebra előadásra, hááát... Tátott szájjal jegyzeteltem, és próbáltam megérteni, hogy mi a lényeg. Legalább nyolc oldalt írtam, és nem látom át egyáltalán, hogy az egésznek melyek a lényegi pontjai. Bár azt legalább tudom, hogy mire volt jó. (Negatív számokból való gyökvonásra, ha valakit érdekel, bár úgyswem érdekel senkit.) Aztán volt még három gyakom, amiken a legtöbb feladathoz lövésem sem volt, bár az egyiket igen jól felköptem, amit a tanár kérdezett, úgyhogy arra büszke voltam. Néha azért erősen el kell gondolkodnom azon, hogy vajon mire kaptam 92 %-ot az érettségimen. Kb a leghülyébbek közé tartozom, és alig értek valamit. A 8. óra végére kb már képtelen voltam felfogni a legegyszerűbb feladatokat is, és csak arra tudtam gondolni, hogy kajaaaaaa. Most pedig jóllakottan itt csücsülök és azon sopánkodom, hogy Úristen mennyi házit feladtak, és nagy részükhöz tényleg lövésem sincs. Most álljak neki? Folyik az agyam már. A komplex számoktól pedig feleakkorára zsugorodik a gyomrom, ha rájuk gondolok. Meg fogok bukni. Fáradt vagyok. Tegnap volt EU és Magyarország órám. Hát egy kicsit bealudtam rajta. Du. 4-kor. Egyszer csak arra riadtam fel, hogy alszom. Ezzel az alvás- meg evésigénnyemmel azt hiszem problémák lesznek a jövőben. Már most is vannak. Hjaj mindjárt péntek. Mindjárt őszi szünet. Mindjárt év vége.