Tanár???

Egy kicsit elvetemültnek érzem magam. Igen, jobb szót nem találok. Elvetemült. Már nem tudom, hogy jól döntöttem-e. Mindenki azt mondogatja, hogy hülyeség, hogy matektanárnak megyek, és miért nem változtattam sorrendet. Ki megy manapság tanárnak? Senki. Csak aki elvetemült, és nincs esze. Aki arra vágyik, hogy állandó utálat tárgya legyen egész életében, dolgozzon látástól mikulásig, semmi megbecsülésért. Az megy tanári szakra. Ezt választottam. Most megehetem, amit főztem.
Ráadásul az egyetemhez sincs semmi kedvem. Az probléma, ha egyáltalán nem kívánok részt venni a programjaikon? Ilyen, hogy Nedves Est. Hát én teljesen felhúztam magam. Ez annyit tesz, többszáz ember beterelve az uszodába és lekapcsolt villanyok. Mi ez, kérem? Így akarják szaporítani az értelmiséget? Én az ilyenekből köszönöm, nem kérek. És ha nem kérek, akkor én leszek az Otthonkötögetős. Lehet, hogy túl konzervatív vagyok.
Most már a matektól is félek. Pedig eddig annyira biztos voltam benne.
Á, le van szarvasbőrrel takarva minden. Elvégre még nyár van, ki kell használni minden percet. Kit érdekel, hogy mi lesz majd ha...