Első napom az egyetemen

Azt hiszem, szeretek egyetemista lenni. Igazság szerint ma reggel 8.30-tól az egyetemen ültem, és számtalan izgalmas és unalmas előadást hallgattam az agykutatásról, a robotikáról, a leendő tantárgyaimról (Analízis, diszkrét matematika, Írástechnika, Multidiszciplinális kitekintés, A fizika kultúrtörténete, Molekulák világa-ami molekuláris fizika és kémia-...) Azt is megtudtam (Szritának), hogy Nagy Lajos 60 éves korában elvesztette egy agyvérzés következtében az agyának azon központjait, melyek az írást és olvasást korrigálják, így újra meg kellett tanuljon írni és olvasni. Szó esett egyik kedvenc idézetemről, ami egy pályázatot idézett fel bennem: I. Kant bácsi mondta „Két dolog tölti el csodálattal a lelkem: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem". Ezt persze összekapcsoltuk a fizikával, és szó esett a Maxwell-egyenletekről, amit tudnom kellene, de sajnos nem tudom, viszont pótolni fogom eme hiányosságomat...

Ó, és megkaptam a leckekönyvem, vagyis az indexem, amit ha elhagyok, 3000 forintot kell fizessek, szóval nem éri meg elhagyni. Amúgy szép fekete, vaskos kis könyv, és az első lapján az én igazolványképem fog villogni, alatta pedig a nevem...

Megismertem a csoporttársaimat, előtte azonban egy másik csoporthoz társultam, mert ott volt imerősöm. Természetesen kifogtam a pannonhalmiakat, így nem időztem sokat köztük...(aztán iszkiri...). A csoportomban vannak jó arcok: a Márti és a Máté (micsoda allietráció) -legalábbis velük hamar megtaláltam a közös hangot-. Vannak érdekes egyéniségek is, akiket le fogok takarni cervus bőrrel. Mártival csütörtökön megyünk táncházba A Gödörhöz, moldvai táncok lesznek. Amúgy ma A Gödörnél jöttünk haza, és részem lehetett éltemben először és másodszor ingyen ölelésben. Hm, lehet, hogy nekem is ezt kellene tennem... Csak vicc volt, majd ölelget drága nyüszítő barátosném, meg sokan mások pl. most nem jut eszembe senki, de biztos sokan meg fognak ölelni, ha újra meglátnak. Vagy majd én... Volt, amikor kb. 10 napig nem ölelt meg senki, és az borzasztó volt, akkor megfogadtam, hogy ilyen többé nem lesz... Visszakanyarodva az egyetemhez: nagyon komolyan veszik a Fides et Ratio kifejezést, legalábbis minden tanár beszédéből ezt éreztem. Beszéltek még az önállósodási sokkról, ami még nem kapott el (bár kétségbe ejt, hogy magamnak kell új lakcímkártyát csinaltatni). Továbbá nagy hangsúlyt fektetnek a természettudományok mellett a műveltségi tárgyakra is (ez itt a reklám helye).

A kitartásunkat követően kaptunk PPKE-ITKs pólót, mágneses beléptetőkártyát -mert nem jöhet-mehet ám akárki-, és tortát! Ezt követően az egyik csoporttársam anyukájának az éttermében vacsoráztunk Budán, persze nem ingyen... Ennek örömére a szobatársammal pudingot főztünk -amúgy Líviának hívják-. Természetesen nem sikerült, mert romlott volt a tej, cukrot pedig nem tartalmazott kellő mennyiségben. Mindezek ellenére nagyon finom lett (kis túlzással), és majdnem mind elfogyott, miután tettünk bele műzlit. Most meg jönnek a Fognyűvők, mert az esti fogmosás ellenére megint pillecukrot eszünk, sebaj, a sok tanulás közepette úgy is elfelejtünk enni...