Dodi nem tudja örüljön-e vagy sírjon

Ausztria egyszer
Ausztria kétszer
Ausztria harmadszor is. (Harmadszor nem az én részemről.)
Azt hiszem máshogy ezt az elkövetkezendő fél vagy egy évet nem lehet elviselni, csak ha az emberek szolgálatába állítom magam, és arra gondolok, nekik mi lenne jó, ésvagy nekiállok tanulni mint az állat.

Egy kupac ruha a szoba közepén, fejfájás, nem eszik semmit, és örül, és nem örül, és mindjárt éjfél.
Mégsem fél. Vagyis nem tudja. Mitől félne?
És várja a Tátrát nagyon, mert hiányoznak neki az öreg barátai nagyon! És egy kicsit mégse várja, mert ezzel együtt jár más is. Egy pici szívnek Bécs nagyon messze van. Ugyanúgy ahogyan Búcsúszentlászló és Tornyiszentmiklós és Pécs és Vác és Szeged és még a jó öreg piár is a szomszéd utcában. Azt mondjátok, ezek nem távolságok? Emberek! Hjaj...