Reflektálás Dódinak, úgyis régen volt már ilyen

Újra itt, kedves Arisztokrata Barátaim!:)

A róka tudott valamit:

"Ha teszem azt, délután négykor érkezel, már három órakor elkezdek boldog lenni. Amint halad az idő, egyre boldogabb leszek. Négy órakor már izgulok és nyugtalankodom; felfedezem a boldogság árát."

Tudod, Dódi kedves, teljes mértékben megértelek. És vállalom, hogy veled együtt vagyunk túl csöpp-csöppek mostanában.
Valami nagyon okos emberke azt mondta, hogy szeretni valakit annyit jelent, mint egy mások számára láthatatlan csodát látni. És szerintem ez az egyik legszebb az egészben. Hogy képes vagy változni, és a másik is képes változni.
Tudod, nekem is szükségem lenne már egy éjszakába nyúló beszélgetésre...Tátránál újra látjuk egymást, a többit pedig megbeszéljük. Szerintem ki kellene alakítani valami rendszert nem?No...minden jó lesz, meglátod:)