Arcnélküli ember
A filmben eredetileg nem a 75. szonett szerepel, hanem ez:
Oh! I have slipped the surly bonds of Earth
And danced the skies on laughter-silvered wings;
Sunward I've climbed, and joined the tumbling mirth
Of sun-split clouds, — and done a hundred things
You have not dreamed of — wheeled and soared and swung
High in the sunlit silence. Hov'ring there,
I've chased the shouting wind along, and flung
My eager craft through footless halls of air. . . .
Up, up the long, delirious burning blue
I've topped the wind-swept heights with easy grace
Where never lark, or ever eagle flew —
And, while with silent, lifting mind I've trod
The high untrespassed sanctity of space,
Put out my hand, and touched the face of God.
Ez a vers nincs lefordítva magyarra, a filmbe ezért nem kerülhetett bele. Dodi tett egy halovány kísérletet a magyar nyelvbe való átültetésre, és két verzió lett belőle.
Ez az amelyik Dodinak jobban tetszik:
Áttörtem a Föld mogorva börtönét
Ezüstös szárnyakon az égbe szálltam
Táncolva a magasba kapaszkodtam
Hol a Nap mosolyogva hinti fényét
És én megbabobnázva ott keringtem
Lebegtem a mindent átható csöndben,
Hajómmal a levegő nagytermében
A süvöltő szelekkel kergetőztem.
Föl! Föl! A végtelen kékségbe vágytam
Ahol sem madár,sem ember még nem járt,
És míg emelkedett lélekkel szálltam
A magas égben, kinyújtottam kezem,
S eme háborítatlan tisztaságban
Megérintettem arcodat, Istenem.
Ez pedig a szabályosabb verzió:
A föld erős bilincseit letépve-
Ezüst madár alattam- útra keltem
A fényes gömb, a Nap felé repültem
Szabad hajómon szállva fel az égbe.
Keringve, álmodozva másztam föl, föl,
A hallgatag magasba egymagamban,
A szent szelet lehagyva vad haragban,
Hogy átkos rabot testem lánccal megkö-
töz, de tovább huzott a végtelen kék
A lelkem elhagyott, s csak csodáltam
Mit önző ember, sem nagyszárnyú sas még
Meg nem talált. Érdemli látni ezt hát
Egy porszem, oly kicsiny, mint én -gondoltam-
Érintve kezemmel az Isten arcát.
A legszebb nyilván az angol. De nekem magyarul is tetszik. Nem a fordítás nagyszerűsége miatt, hanem maga a vers. Mindig a naplemente jut eszembe róla.
Egyébként a film is fantasztikus. Mindenki nézze meg!
Oh! I have slipped the surly bonds of Earth
And danced the skies on laughter-silvered wings;
Sunward I've climbed, and joined the tumbling mirth
Of sun-split clouds, — and done a hundred things
You have not dreamed of — wheeled and soared and swung
High in the sunlit silence. Hov'ring there,
I've chased the shouting wind along, and flung
My eager craft through footless halls of air. . . .
Up, up the long, delirious burning blue
I've topped the wind-swept heights with easy grace
Where never lark, or ever eagle flew —
And, while with silent, lifting mind I've trod
The high untrespassed sanctity of space,
Put out my hand, and touched the face of God.
Ez a vers nincs lefordítva magyarra, a filmbe ezért nem kerülhetett bele. Dodi tett egy halovány kísérletet a magyar nyelvbe való átültetésre, és két verzió lett belőle.
Ez az amelyik Dodinak jobban tetszik:
Áttörtem a Föld mogorva börtönét
Ezüstös szárnyakon az égbe szálltam
Táncolva a magasba kapaszkodtam
Hol a Nap mosolyogva hinti fényét
És én megbabobnázva ott keringtem
Lebegtem a mindent átható csöndben,
Hajómmal a levegő nagytermében
A süvöltő szelekkel kergetőztem.
Föl! Föl! A végtelen kékségbe vágytam
Ahol sem madár,sem ember még nem járt,
És míg emelkedett lélekkel szálltam
A magas égben, kinyújtottam kezem,
S eme háborítatlan tisztaságban
Megérintettem arcodat, Istenem.
Ez pedig a szabályosabb verzió:
A föld erős bilincseit letépve-
Ezüst madár alattam- útra keltem
A fényes gömb, a Nap felé repültem
Szabad hajómon szállva fel az égbe.
Keringve, álmodozva másztam föl, föl,
A hallgatag magasba egymagamban,
A szent szelet lehagyva vad haragban,
Hogy átkos rabot testem lánccal megkö-
töz, de tovább huzott a végtelen kék
A lelkem elhagyott, s csak csodáltam
Mit önző ember, sem nagyszárnyú sas még
Meg nem talált. Érdemli látni ezt hát
Egy porszem, oly kicsiny, mint én -gondoltam-
Érintve kezemmel az Isten arcát.
A legszebb nyilván az angol. De nekem magyarul is tetszik. Nem a fordítás nagyszerűsége miatt, hanem maga a vers. Mindig a naplemente jut eszembe róla.
Egyébként a film is fantasztikus. Mindenki nézze meg!
Megjegyzések